Minden, amit tudni kell az elektromos cigarettáról – az érintettek és a tudomány szemszögéből

Menu & Search

A BBC dokumentumfilmje az e-cigarettáról – 1. rész

2016-05-25

Hazánkkal ellentétben, ahol szakértőink leginkább csak sejtelmekre hagyatkozva vagy többéves tanulmányok alapján vonnak le messzemenő konzekvenciákat, Nagy Britanniában az elektromos cigaretta komolyan vett és erősen kutatott terület . Az e-cigaretta használata annyira elterjedt jelenség ugyanis, hogy állandó szereplő a címlapokon, emellett tévéműsorok is foglalkoznak vele.
Május 22-én, vasárnap a Horizon című oknyomozó műsor témája az elektromos cigaretta volt, ahol a műsorvezető, Michael Mosley járt utána az ezen eszközzel kapcsolatos tudnivalóknak. Mai írásunk ennek a műsornak a magyar nyelvű, szöveges összefoglalója.

Az elektromos cigaretta nagyjából tíz évvel ezelőtt jelent meg a piacon és az utóbbi pár évben robbanásszerűen nőtt a népszerűsége, használóinak száma. A tudomány próbál vele lépést tartani, ugyanakkor a szakértőket erősen megosztja a gőzfogyasztás. Számos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban: valóban segíti-e a leszokást? Valóban kevésbé káros, mint a hagyományos, égetett dohánytermékek?
Milyen kockázatokat hordoz? Milyen hatással van az emberi szervezetre? Valóban egy forradalmi eszköz, ami a közegészségügy egyik legfőbb problémáját, a dohányzást, mint egyik vezető halálozási okot képes eltörölni? Vagy csak hazardírozunk az egészségünkkel?

Mit okoz a dohányzás egyáltalán? Michael Mosley sosem dohányzott, most mégis megteszi a tudományos műsor kedvéért. A vérnyomása és a pulzusa azonnal az egekbe szökött, ugyanakkor kissé kábult, eltompult állapotba került, ami várható volt az oxigénhiány és a szénmonoxid belélegzése miatt. Állítása szerint bár megrázó élmény volt és roppant irritáló, a hatása miatt valahol érthető számára, hogy mások miért gyújtanak rá rendszeresen. Hihetetlen hatékony nikotinbeviteli módszerként jellemzi a cigarettát.

vlcsnap-2016-05-25-21h06m01s167

Az ötvenes években persze más volt a történet. Olyannyira keveset tudtak a cigaretta hatásairól, hogy az orvosok még ajánlották is egyes esetekben. Ma, amikor szinte teljes a kép a dohányfogyasztás ártalmait illetően, mégis 10 millió dohányos él az Egyesült Királyságban. 50%-uk a dohányzással közvetlenül összefüggésbe hozható betegségbe fog belehalni. Az elmúlt pár év során megjelent elektromos cigaretta azonban roppant ígéretes hatással kecsegtet: elképzelhető, hogy teljesen megszüntetheti ezt a halálos függőséget – mondja Mosley. Van, akit a leszokási szándék motivált, mások nem is akartak leszokni, csak a kíváncsiság vitte rá őket, hogy kipróbálják. Egyesek szerint csak az egyik rossz és káros szokást cseréljük le egy másik veszélyes szokásra.
Vajon ez egy olyan ártalomcsökkentő készülék, ami a dohányzás legtöbb kockázati tényezője nélkül juttatja a nikotint a felhasználó szervezetébe, avagy egy, a függőséget fenntartó, beláthatatlan következményekkel járó “báránybőrbe bújt farkas”?

Egyedi kísérlettel próbálunk közelebb kerülni az igazsághoz: 26 önkéntes, leszokni vágyó erős (20+ szál/nap) dohányost kértünk meg, hogy vegyenek részt a műsorban. Többen egészségügyi okok miatt, tüdőrákban elhunyt családtag adta motiváció okán, vagy orvosi utasítás miatt szeretnének megszabadulni a szenvedélyüktől. A jelentkezőkből négy csoportot alakítottunk ki: akaraterővel leszokók, nikotintapasszal és spray-vel (NRT) leszokók, e-cigarettával leszokók, valamint egy dohányos kontrollcsoport.

A kísérletet neves szaktekintélyek felügyelik: Paul Aveyard, az Oxfordi Egyetem viselkedéstani professzora, valamint Peter Hajek, a Queen Mary Egyetem professzora, aki a Wolfson Intézet dohányzással kapcsolatos kutatási részlegének vezetője. Az elektromos cigaretta leszokásban betöltött szerepét, illetve annak hatékonyságát vizsgáljuk. A rendelkezésre álló kutatási adataink szerint
mindössze 4% a hatékonysága a leszokási kísérletnek, ha az ember pusztán akaraterővel, segédeszköz nélkül próbálkozik – ez kiválóan szemlélteti, milyen nehéz megszabadulni ettől a szenvedélytől.

A kísérlet résztvevőit alapos, sokrétű egészségügyi teszteknek vetettük alá az erőpróba előtt. Légzésfunkciós vizsgálatok, kilélegzett CO-szint mérés, ultrahang, szív- és érrendszeri vizsgálatok, toxikológiai mérések. Ezeket a vizsgálatokat négy héttel később megismételtük.

A világ országai roppant eltérően viszonyulnak a jelenséghez. Az USA, az Egyesült Királyság, India és a környező országok, Európa zöme nem talált kivetni valót benne. Ugyanakkor Dél- és Közép-Amerika nagy része, Törökország, Szaud-Arábia, Thaiföld, és pár európai ország egyenesen betiltotta.
Robert West, a Univesity College professzora fel is teszi a kérdést: vajon mi lehet az oka, hogy pont azokban az országokban van betiltva vagy korlátozva ez az eszköz, ahogy a dohánytermék-szabályozás eleve foghíjas?

vlcsnap-2016-05-25-21h07m53s20

Az Egyesült Királyságban 2010-ben az a döntés született, hogy semmiféle korlátozással nem sújtják a termékcsoportot, főképp a potenciális pozitív hatásai miatt. Az ellentábor érvei között szerepelt, hogy a nemdohányzók számára is vonzó, reklámokban is megjelenített termék olyanokat is behálóz, akik sosem gyújtottak rá.

Hogy milyen hatással van az e-cigaretta egy olyan személyre, aki sosem dohányzott, függőséget okoz-e egy egészséges szervezetben, azt nem vizsgálta még senki. Ezen felbuzdulva Michael Mosley saját magán végzett kísérletet és a House of Vapes üzletébe látogatott, ahonnan négy hetesre tervezett elektromos cigaretta fogyasztásához szerezte be a szükséges eszközöket és hasznos tanácsokat. Mivel nemdohányzó személyről van szó,  nem a nikotinéhség diktálta számára, mikor és mennyi ideig “pöfékeljen”, így egy függőség-szakértő pszichológus segítségével összeállított menetrend szerint használta azt. Ezzel egyidejűleg folyamatosan szoktatta magát a nikotinhoz és hetente emelte annak erősségét is, a negyedik héten már 12 mg-os folyadékot fogyasztott. Természetesen aggódott, hogy nikotinfüggőség alakul majd ki nála a kísérlet miatt. Az első pár nap nehezen telt: nem volt egyszerű nemdohányzóként tartani az ütemtervet belső motiváció nélkül, pláne, hogy folyamatosan köhögött és irritálta a torkát a szokatlan stimuláció.

Az elektromos cigaretta egy kínai gyógyszerész, Hon Lik találmánya, aki maga is erős dohányos volt 18 éves kora óta, édesapját a tüdőrák vitte el. Hat sikertelen leszokási kísérlet után jött az isteni szikra: egyszerűbb lenne, ha olyan eszköz állna a rendelkezésére, ami egy cigarettát utánoz. A prototípust és az első, 2004-ben piacra kerülő készülékét látva igen szembetűnő, mennyit fejlődött ez a technológia napjainkig. Ő sem gondolta volna, hogy alig több, mint egy évtizeddel később ilyen sikeres lesz a találmánya.

Eleinte kis, független cégek kezdték importálni az elektromos cigarettákat, később azonban nemzetközi óriásvállalatok is beszálltak az üzletbe – sok esetben roppant ellentmondásos módon, elvégre főképp a dohányiparról van szó. A kisebb cégeket sorra felvásárolták a dohányipari cégek. Nekik pedig igen “sok van már a rovásukon”.

Michael Mosley ezen felbuzdulva kérdőre vonta David O’Reillyt, aki a B.A.T. kutató-fejlesztő részlegének tudományos vezetője. Reilly hangsúlyozza, hogy teljesen mindegy, milyen növényi levelet gyújtunk meg, az elégő organikus vegyületek izzása közben több száz káros vagy potenciálisan káros anyag szabadul fel. Ha viszont “megszabadulunk” az égéstől és a fogyasztónak csak a nikotint juttatjuk a szervezetébe, az egészségügyileg sokkal elfogadhatóbb.

A B.A.T. 2013. óta foglalkozik elektromos cigaretták és folyadékok gyártásával. A folyadék főképp propilén-glikolból, glicerinből és vízből áll: ezek adják az e-liquid oldószerét, a többi összetevő hordozóanyagát, melyek kombinációja hevítéskor párát képez. Emellett nikotint is tartalmazhat, valamint ízesítő összetevőket, ami a fogyasztását teheti kellemesebbé.

Bár látványra a dohányzás és az e-cigaretta szívása roppant hasonlatos, a belélegzett anyagok között drámai a különbség. Reilly egy 3D kromatogram segítségével szemlélteti Mosley számára a különbséget: a dohányfüst kromatogramján közel 6000 vegyület látható, melyek igen magas mennyiségben fordulnak elő (ezt jelzik a vörös spektrumig nyúló csúcsok), az e-cigaretta párájáról készült felvételen azonban 10-nél is kevesebb “csúcs” van, a mérgező anyagok hiányoznak és az indikált mennyiség is alacsonyabb. Reilly hangsúlyozza, hogy nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy az e-cigaretta ártalmatlan, de a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 95%-kal kevésbé káros a dohányfüstnél, hiszen kémiai szempontból is teljesen eltérő a két “füst”.

A kromatografikus analízis egyértelmű és látványos. De vajon milyen hatással van ez az elektronikusan képzett gőz a szervezetünkre? Reilly biológiai kutatólaboratóriuma ezt a kérdést is vizsgálja. Az egészséges szervezet véredényei, ereink fala rendszeresen sérülnek mindennapi életünk során, ám ezeket az apró szöveti szakadásokat sejtjeink “kijavítják”. Mikroszkópos felvétel szemlélteti, ahogy a sérült érfal sejtjei egy egészséges szövet esetén 20-21 óra alatt teljes regenerációt valósítanak meg. Ugyanilyen mintát cigarettafüsttel kezelve a különbség drámai: a fekete pöttyök halott, avagy haldokló sejtek, a sérülés még 21 óra múltán sem regenerálódik.

Az e-cigaretta gőzének kitett szövetminta azonban azonos tempóban regenerálódik, mint a kezeletlen. Reilly szerint ez látványos bizonyítéka annak, hogy az e-cigaretta párája a sejtek, szövetek regenerálódását nem befolyásolja hátrányosan, szemben a közismerten káros cigarettafüst összetevőivel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gőz teljesen ártalmatlan, de azt jól szemlélteti, hogy a sejthalálozásban nem játszik szerepet, valamint nem akadályozza a szövetek regenerációs képességét.

vlcsnap-2016-05-25-20h54m36s209

Mosley kettős érzésekkel távozik: furcsa érzés a dohánygyártó kutatójától azt hallani, hogy a dohánytermékeknél kevésbé káros az e-cigaretta a saját kutatásaik alapján is. De vajon mi a helyzet a leszokással? Hogy állnak a leszokni vágyó tesztalanyok? Az akaraterővel leszokók nagyon szenvedtek az első hét után. Többen közülük máris visszaszoktak a cigarettára. Az e-cigarettás csoport és az NRT termékeket használók sokkal jobban boldogulnak – valószínűleg azért, mert az ő szervezetükbe azért jut nikotin a pótszerek segítségével.

Mosley a mérleg másik serpenyőjében ül, pont az ellenkezőjével küszködik. Nehezére esett tartani a kötelező menetrendet és nem is esett jól neki a gőz fogyasztása. A kollégák is rosszalló tekintettel, kétkedve fogadták Mosley kísérletét.

vlcsnap-2016-05-25-21h30m24s190

Nem is csoda. Minden héten jön valami szalagcím, ami kétséget, rémületet kelt a laikusokban. Potenciálisan káros vagy veszélyes összetevőkről, egészségkárosító ízesítőanyagokról cikkeznek a lapok.

Folytatása következik…

Article Tags
Admin
Related article
Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

A történet elején kis bevezetést szeretnék eszközölni, hogy mindenki számára…

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

Érdekes összefoglaló jelent meg a mai napon egy angol blog…

Jó hírek a brit rákkutatóktól

Jó hírek a brit rákkutatóktól

A Cancer Research UK által finanszírozott hosszú távú kutatások egyike…

Discussion about this post

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Type your search keyword, and press enter to search