Minden, amit tudni kell az elektromos cigarettáról – az érintettek és a tudomány szemszögéből

Menu & Search

“Dohányozz” Fókuszpont véleményének cáfolata – 4. rész

2015-11-13

A Dohányzás Fókuszpont tanulmányának a következő szakasza az “egyéb káros anyagokat” próbálja boncolni, mérsékelt sikerrel. Ahogy eddig is, most is sikerült vagy teljesen irreleváns, vagy hibás következtetést levonó kutatást citálni.

Lessünk rá először a propilén-glikolra! A DF szerint:

A propilén-glikol rövidtávon szem-, légcső- és torokirritációt okoz, de hosszabb távon a gyermekeknél fokozhatja a tüdőasztma kialakulásának a kockázatát (17). A folyadékban lévő glicerin hozzájárulhat tüdőgyulladás kialakulásához (18).

A 17. számú hivatkozás egy roppant érdekes vizsgálatot takar. 198 gyermek esetét vizsgálták allergia és asztma szempontjából 202 kontroll ellenében, összefüggést keresendő a panaszok és az építőiparban használatos oldószerek között. A propilén-glikolt, valamint annak étereit vizsgálták (PGE).
Mielőtt nagyon belelovalnánk magunkat, hogy a DF kiváló munkatársai találtak valamit, ami fontos lehet, lássuk az alábbi passzust a svéd dokumentumból.

PG_sved

Összefoglalva: a kialakult tünetegyüttes nem írható a propilén-glikol számlájára. A propilén-glikolt kizárva is ugyanazokat az eredményeket kapták a kutatók a rizikófaktor megállapításánál, mint az összes vegyületet együtt vizsgálva. A végkövetkeztetésük az, hogy a propilén-glikol éterei okozták a gyermekek egészségkárosodását, tehát nem a propilén-glikol.

A DF már megint csúsztat…

Továbbmegyek. A propilén-glikol a gyógyászatban használt, inhalációs készülékekben is. Még olyan betegségek esetén is használatos, ahol a tüdő állapota az egészségestől igen eltérő. Gyakran olvasható az e-cigaretta mellett szóló nyilatkozatokban, hogy asztmások és egyes COPD betegek esetén a “nebulizer” nevű párásító készülék folyadéka is tartalmazza. Olyannyira, hogy tüdőátültetésen átesett betegek számára a ciklosporin (immunoszupresszáns, az idegen sejtek kilökődését gátló gyógyszer) bevitelét propilén-glikolban oldva, abból porlasztva és belélegezve klinikai kísérletek vizsgálják!

Glycerol, azaz a glicerin

A DF dokumentum a 18. számú hivatkozásában egy olyan esetet hoz fel általánosító példának, ami eddig összesen KÉTSZER fordult elő és jobbára csak találgatások folynak arról, hogy valóban volt-e köze a belélegzett glicerinnek a kialakult lipid pneumoniás (a tüdőgyulladás egy olyan fajtája, amit a tüdőben levő zsírok okoznak) állapothoz.
A 42 éves amerikai hölgy egészségi állapota azonban alapból nem volt rózsás. Fibromyalgia, asztma, reumatoid artritisz (autoimmun eredetű ízületi gyulladás), skizoaffektív zavarok.
A másik beteg egy 31 éves spanyol hölgy, akinél szintén az e-cigarettára hárították a felelősséget.
Mindkét esetben szteroidokkal kezelték a gyulladást és ezzel egyidejűleg abbahagyatták a páciensekkel az elektromos cigaretta használatát,  kissé viccesen mindkét alkalommal az e-cigaretta használat megszüntetésével magyarázták a betegek állapotának javulását.
A spanyol hölgy esetén a cikkben a glicerin szó fel sem merül, olajokat emlegetnek. A DF által idézett cikket figyelmesen elolvasva sem a glicerint hozzák fel okozónak, hanem glicerinben oldott olajokat!

Gondoljuk át józanul.

  • a glicerin ALKOHOL, nem OLAJ vagy ZSÍR. Ahhoz, hogy a glicerinből zsír legyen, szükség van zsírsavakra, hogy triglicerideket alkothasson, miközben vizet “veszít”!
  • ha ilyen arányú az glicerin belégzése által okozott megbetegedések száma a használók számához képest, akkor nincs min vitázni – a földimogyoró piacát sem korlátozza senki, pedig évente ezrek halnak bele az allergiás reakciókba világszerte!

Dr Konstantinos Farsalinos így vélekedik erről.

Valójában ha lehetséges is lenne, hogy a glicerin a lipid pneumonia okozója és évente egymillió felhasználóból egy ilyen eset előfordulna, az a glicerint egy roppant ártalmatlan anyagként minősítené.
Az orvosoknak illene elővenniük a tankönyveiket, mielőtt ilyen kijelentéseket tesznek. Hogy egész pontos legyek, a középiskolai kémia tankönyvig kellene visszamenni. Az emlékeztetné őket, hogy a glycerol alkohol és nem lipid. Következésképp teljességgel kizárt, hogy a glycerol lipid pnemumonia okozója legyen még akkor is, ha folyékony formában lélegzik be. Alapvető kémiai törvényekbe ütközik!

Miért fordulhatott elő ez a két eset mégis? Egyetlen esetben okozhatta az e-cigaretta a betegséget: ha az e-liquid olajat, vagy olaj alapú ízesítő anyagot tartalmazott! Tudjuk, hogy az élelmiszeriparban szép számmal vannak növényi olaj alapú ízanyagok, amik teljesen biztonságosak az emésztőrendszer számára, de belélegzésre nem alkalmasak. Ezek belélegzése okozhat lipid pneumoniát.

Egy szó mint száz: a fentieket a glicerinre fogni bárgyú dolog! A brit NHS is belátta, illene követni a példájukat.

Fémek (króm, kobalt, nikkel, kadmium, ólom)

A DF szerint karcinogén anyagokról van szó és nincs meghatározott küszöbdózis, mert akármilyen kis mennyiségben elindíthatják a karciogenezist, azaz a rákos sejtek kialakulását. Az érdekesség ebben a kijelentésben a küszöbdózis hiányára való utalás. A fent nevezett anyagok kapcsán egyszerű Google kereséssel is azt láthatjuk, hogy VAN foglalkozás-egészségügyi határértékük.

Az Onassis Kardiológiai Központ vizsgálatában az alábbi táblázatok szerepelnek.

A mérések során irreálisan magas, 1200 slukknyi (~100 szál hagyományos cigarettával, avagy 6.5-7 ml folyadék elfogyasztásával egyenértékű) e-cigaretta használat esetén kadmium, króm, réz ólom és nikkel tekintetében 2.6-37.4-szer alacsonyabb értékeket mutattak a vizsgált porlasztók, mint a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértékek.
Egyes fémeket a NIOSH (Foglalkozás-egészségügyi és Munkavédelmi Hivatal, USA) előírásait alapul véve vizsgáltak:  a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél 665-77,500-szer alacsonyabb az alumínium, bárium, vas, ón, titán, cink és cirkónium szintje napi 1200 slukk esetén. Mangán esetén is 325-ször alacsonyabb szint volt kimutatható, mint a kockázati határérték.

A táblázatokból egyértelműen látszik, hogy a DF és az ÁNTSZ véleménye erős arányhamisításokat tartalmaz!

A következő pont elég pongyolára sikeredett, ugyanis tömbösítve ártalmas anyagoknak nevezünk össze nem tartozó vegyületeket: a propilén-glikolt, az akroleint, a formaldehidet, az acetaldehideket és a már kitárgyalt fémeket is. Egy norvég tanulmány szövegéből ragadtak ki a magyar “szakemberek” olyan részleteket, amiket az orvostudomány több nemzetközileg elismert képviselője határozottan bírált. Sőt, egyes kutatók egyenesen a WHO-nak címeztek nyílt levelet.

Slusszpoén, hogy a DF honlapján szereplő dokumentumban, a sajtótájékoztatókon és a médiában elhangzott nyilatkozatok során csak az igen kurta angol nyelvű összefoglalóból emeltek át érveket, a teljes tanulmány ugyanis csak norvégül lehetett volna elérni. Érdekes módon a rák esélyére vonatkozó kockázatcsökkentő hatást is említik a norvégok, ami idáig már nem hallatszott el.

A norvég tanulmányban több fájó hiba is van.

  • A nitrozaminok tárgyalásánál 350 fokos hőmérsékletet emleget, aminél már feltételezik azoknak a kialakulását. Az e-cigaretta fűtőszála csak száraz állapotban ér el ilyen értéket, a felhasználó nem képes azt használni, mert undort okoz. Szemléltetésképp egy táblázat a TSNA adatokról:
    norveg_TSNAHa ezeket a számokat összevetjük a cigaretták vizsgálatánál mért értékekkel, megdöbbentő arányok jönnek ki. Pl. NNK-ból átlagban 100 ug / cigaretta mérhető (2.8-5 ug az elektromos cigarettáé Goniewicz számai alapján, tehát nagyvonalúan is a huszada!), NNN esetén ez a reláció inkább százszoros különbséget mutat!
    Ezt nem csak a fenti analízis erősíti meg, az Onassis Központ is elvégezte a maga gázkromatográfos vizsgálatait!
  • akrolein és formaldehid tekintetében az alábbi táblázatokat érdemes megnézni úgy, hogy előtte rálesünk a cigaretták esetén mért értékekre is

    A norvégok által listázott legmagasabb adatot Goniewicz mérte, 150 slukknyi gőzben 56 ug formaldehidet, ami kb. 10 szál cigarettányi gőz. Ezzel szemben egy szem cigaretta 200 +/- 28 ug formaldehidet tartalmaz, ami cirka negyvenszeres eltérés. Ezt az Onassis Központ mérései is igazolják.
    Az acetaldehid is jól láthatóan 15 ug/150 slukk, azaz 1.5 ug cigarettás léptékben. A különbség 580-szoros a dohányfüst javára!
    Az akrolein mennyisége az ezzel foglalkozó mérések alapján 67-69 ug / cigaretta a legrosszabb esetre számolva, ehhez képest az e-cigaretta mérések esetén 42 ug / 150 slukk, azaz 4.2 ug lenne cigarettánkénti adagra levetítve. Ez is tizenhatszoros eltérés, ha tetszik, ha nem. És nem csak szerintük.

Elmondható tehát, hogy a norvég tanulmány túlzott óvatoskodását a hazai szervek jócskán felfújták és saját képükre formálták. A fentiek alapján az e-cigaretta ártalomcsökkentő hatása vitathatatlan, még a norvég interpretáció alapján is, arról nem is beszélve, hogy minden kutatási anyagot figyelembe véve valóban indokolt a brit Közegészségügyi Hivatal 95%-os állítása.

Ugyanebben a részben szerepel egy amerikai kutatás említése is, ahol cigarettafüsthöz viszonyítva lényegesen alacsonyabb sejtkárosodást tapasztaltak, ugyanakkor a sejtek szaporodását, regenerációját csökkentő hatást mutattak ki a nikotinos pára esetén. Ennek ellenére sem jelenthető ki, hogy a nikotin egyértelműen károsítja a tüdőszövetet, hiszen a Trondheimi Egyetem kísérlete is mást igazol, illetve több olyan készítmény kapható a piacon, ami a nikotint belélegzés útján juttatja a szervezetbe és ezekről már 2011-ben készült tanulmány, amit nem követett ÁNTSZ-DF-EMMI felháborodás. Természetesen, hiszen a gyógyszeripar gyártja őket!

 

Hamarosan folytatjuk a passzív gőzölés mítoszával…

Article Tags
Admin
Related article
Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

A történet elején kis bevezetést szeretnék eszközölni, hogy mindenki számára…

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

Érdekes összefoglaló jelent meg a mai napon egy angol blog…

Jó hírek a brit rákkutatóktól

Jó hírek a brit rákkutatóktól

A Cancer Research UK által finanszírozott hosszú távú kutatások egyike…

Discussion about this post

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Type your search keyword, and press enter to search