Minden, amit tudni kell az elektromos cigarettáról – az érintettek és a tudomány szemszögéből

Menu & Search

Káros nehézfémek a gőzben? A tudomány szerint NEM.

2015-05-17

A 2015. május 15-én publikált analízis szerint az elektromos inhalátorok gőzében kimutatható nehézfémekkel történő riogatásnak nincs túl sok alapja. Az Onassis Kardiológiai Intézet három munkatársa, K. Farsalinos, V. Voudris és K. Poulas két korábbi kísérlet mérési eredményeit vette nagyító alá és vetette össze különböző egészségügyi határértékekkel.

laboratoryAz analízist a görög orvosok azért látták szükségesnek elvégezni, mert több ízben kiforgatták azok mondanivalóját, illetve a kiértékelésük nem volt kellően objektív, továbbá a metodika sem volt kifogástalan a 2013-ban elvégzett kísérlet esetén. Mindkét mérésben első generációs készülékek porlasztóit vizsgálták, ahol a folyadék fém tartályban foglal helyet. Nyilvánvalóan a különböző gyártmányok között is voltak eltérések, de ez az ipar akkori fejlettségét figyelembe véve nem meglepő.

A görög kutatók analízise arra is rámutatott, hogy ezek az értékek az újabb, második és harmadik generációs készülékek esetén, ahol javarészt pyrex üveg és rozsdamentes acél a porlasztók anyaga, ennél alacsonyabb kibocsájtást, tehát biztonságosabb használatot eredményezhetnek. Újabb fejlesztésű termékekkel azonban  még nem végeztek hasonló mérést, ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy szükség is van további fejlesztésekre az iparágban – csökkentendő a gőzölés kockázatát.

Farsalinos és munkacsoportja napi 1200 slukknyi használatot (azaz az átlag felhasználó napi fogyasztásának többszörösét) feltételezve vizsgálták a kibocsájtott fémes összetevők mennyiségét az USP, azaz az amerikai gyógyszer-felügyeleti szerv által meghatározott gyógyszeripari határértékekkel.

femek

Kadmium, króm, réz ólom és nikkel tekintetében 1200 slukknyi gőzben 2.6-37.4-szer alacsonyabb értékeket mutattak a vizsgált porlasztók, mint a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértékek.
Egyes fémeket a NIOSH (Foglalkozás-egészségügyi és Munkavédelmi Hivatal, USA) előírásait alapul véve vizsgáltak:  a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél 665-77,500-szer alacsonyabb az alumínium, bárium, vas, ón, titán, cink és cirkónium szintje napi 1200 slukk esetén. Mangán esetén is 325-ször alacsonyabb szint volt kimutatható, mint a kockázati határérték.

kartoAz analízis értelmében az inhalátorokból kibocsájtott gőz fémtartalma nem nevezhető jelentős egészségügyi kockázati tényezőnek, illetve megerősíti, hogy a hagyományos cigarettáról váltó dohányosok szempontjából kevésbé káros alternatíva az elektromos készülék. Vitathatatlan, hogy a vizsgálatban szereplő porlasztókhoz képest jelentős minőségbeli javulást is el lehet érni (első generációs, cigarettaforma készülékeket vizsgáltak), valamint nem dohányzó alanyok számára továbbra sem ajánlott az elektromos cigaretta használata.

 

Forrás:

http://www.ecigarette-research.org/research/index.php/research/research-2015/209-metals

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23526962

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23467656

Article Tags
Admin
Related article
Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

Mi van egy e-cigaretta bolt levegőjében?

A történet elején kis bevezetést szeretnék eszközölni, hogy mindenki számára…

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

E-cigarettázó = Nemdohányzó?

Érdekes összefoglaló jelent meg a mai napon egy angol blog…

Jó hírek a brit rákkutatóktól

Jó hírek a brit rákkutatóktól

A Cancer Research UK által finanszírozott hosszú távú kutatások egyike…

Discussion about this post

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Type your search keyword, and press enter to search